Folyamatfejlesztésről gondolatok? 2023

A folyamatok és a korai fejlesztések születése

Adam Smith-nek 1776-ban az volt az ötlete, hogy a munkát apró részekre bontva javíthatja a teljesítményt és csökkentheti a költségeket. A munka kisebb összetevői specialistákat igényeltek.

1911-ben Frederick Winslow Taylor stopperrel rögzítette az egyes feladatokra fordított időt és  a menedzsment és az alkalmazottak strukturált felosztását irta le. A

1913-ban Henry Ford alkalmazta Taylor ötleteit az első mozgó összeszerelő sor kifejlesztésére. Az összeszerelősor segítségével a Ford lecsökkentette azt az időt, amelybe egy autó megépítése igényelt.

Formális folyamatfejlesztési módszerek

Az USA és mások segítettek Japánnak talpra állni a háború után, szakértőket alkalmaztak. A japán gyártók a folyamatok hatékonyságát a magas szintre emelték.

Az alábbi technikákkal dolgoztak:

PDCA

1950-es években vezette be a technikát a japán iparban. A PDCA a Plan-Do-Check-Act rövidítése. Ez egy iteratív folyamatszabályozási és -fejlesztési technika.

Lényege:

• határozzon meg üzleti célokat és folyamatokat az eredmények elérése érdekében (terv).
• hajtsa végre a tervet (Tegye meg)
• adatok és eredmények ellenőrzése (vizsgálat)
• javítsa a folyamatot az adatok alapján (cselekvés vagy módosítás)
• Folytassa előlről

A Six Sigma egy eljárási módszer, amelyet az Egyesült Államokban a Motorolánál fejlesztettek ki az 1980-as évek végén. A folyamat okainak és hibáinak megtalálására és megszüntetésére összpontosít. A cél a hibamentes teljesítmény biztosítása.

DMAIC

egy mozaikszó:

• Meghatározás: A probléma meghatározása.
• Intézkedés: Számszerűsítse a problémát
• Elemzés: Az ok azonosítása
• Javítás: Oldja meg a kiváltó okot, és ellenőrizze a javulást
• Irányítás: Kövesse nyomon és folyamatosan javítsa

Ez egy adatvezérelt ciklus az üzleti folyamatok javítására, optimalizálására és stabilizálására.

Lean Six Sigma

Ahogy a neve is mutatja, ez a módszer a Lean és a Six Sigma legjobbjait egyesíti.

Rendszer mely a hulladék eltávolítására és a folyamatváltozások csökkentésére.

Segít csökkenteni a folyamathibákat és a hulladékot, és keretet ad a fejlesztéshez.

Folyamatbányászat – Folyamatjavítás adatokkal

IBM kutatásai alapján. A rendszerekből származó eseményadatok segíthetnek a folyamatok jobb megértésében.  A folyamatbányászat a számítógépes naplók adatait használja fel a folyamatok vizuális megjelenítésére. Ezután rávilágít az eltérésekre és a lehetséges hiányosságokra.

A folyamatbányászattal megszületett a gyakorlati módszer az adatközpontú elemzés alkalmazására.

Folyamatfejlesztés  automatizálással

A 2010-es években a számítógépes munkavégzés automatizálása. Például a Blue Prism és az UiPath, “szoftverbotokat” használtak a feladatok automatizálására. Ezek a Robotic Process Automation (RPA) eszközök alkalmazhatóak az ismétlődő feladatok automatizálásában. A folyamatbányászat segít azonosítani az automatizálható folyamatokat. Kevés letérésű, de ismétlődő folyamatokat azonosíthat. A folyamatbányászat és a kapcsolódó technikák az RPA-val együtt a folyamatfejlesztés szolgálatábá állították. Az RPA azokat a műveleteket utánozza, amelyeket az emberek a számítógépen a képernyők segítségével végeznek. A folyamatbányászat háttér eseménynaplókat és adatbázisokat használ. Tehát hiányzik az mesterséges inteligencia információ, amely segíthet az RPA-ban. A vállalatok kidolgoztak egy módszert az asztali képernyő adatainak elemzésére a folyamatok megértése érdekében.

Feladatrögzítő – Képernyő alapú

A Task Mining rögzíti a számítógép képernyőjén végrehajtott interakciókat majd az elvégzett feladatokat elemzik és értékelik.  Az RPA képernyő- vagy MI-elemeket használ az automatizáláshoz, így a Task-bányászati ​​adatok és elemzések  használhatóak. A feladatbányászat és a mesterséges intelligencia a legjobb lépéseket javasolhatja a feladat végrehajtásához. A feladat bányászat során azonban vannak GDPR aggályok. Rögzíti a számítógépen végrehajtott műveleteket. Így lehetővé teszik az emberek számára, hogy korlátozzák a rögzített alkalmazásokat vagy műveleteket. Másik megközelítés, a feladatrögzítés az emberek megnyitják és rögzítik a feladat lépéseit. Így a felhasználók nagyobb ellenőrzést gyakorolnak, és csak akkor rögzítik a műveleteket, amikor akarják.

Folyamat  MI segítségével

Másik módszer célja, hogy egységes képet kapjunk a folyamatról. Logikusan ez egy nézet létrehozását jelentené a háttér- és az előtér-adatok kombinálásával. A biztosításának legjobb módja az asztali interakciók nagymértékű és mélyebb szintű rögzítése. Több munkaállomáson és különböző időszakokban kell adatokat rögzíteni. Sok adatot  mesterséges inteligencia elemzéshez. Az adatokat az asztali operációs rendszerből is rögzítikhetk, így mélyebb szintű adatokat biztosítanak. Technikákat alkalmaznak ezekre az adatokra a folyamatok levezetéséhez. A mesterséges intelligencia által generált vizualizáció szinesebb, teljesebb képet ad a folyamatokról.

Autonóm folyamatok

Az MI segítségével folyamatosan figyelhetjük folyamatainkat , és dönthetünk a módosításokról. Emeberek vagy maga az MI önállóan végrehajtja. Sok folyamat teljesen automatizálódik egyre több folyamat válik autonómmá.

RPA programozás