A lépcsők tervezése során a pihenő szintjére való felérkezés kérdése kulcsfontosságú a lépcső ergonomikus és funkcionális kialakításában. A pihenő szintje, amely a lépcsőfokok közötti szünetet biztosít, nem csupán a fáradtság csökkentésére szolgál, hanem a lépcső használatának biztonságát is növeli. Amennyiben a lépcső utolsó foka a pihenő szintjére érkezik, az nem csupán a lépcső használatának kényelmét fokozza, hanem a pihenő szélességét is megnöveli, így a felhasználók számára elegendő teret biztosít a mozgásra és a pihenésre.
A pihenő szintjére való felérkezés megtervezése során figyelembe kell venni a járóvonal és a fellépőmagasság arányát, amely meghatározza a lépcsőfokok kényelmét és biztonságát. A pihenő szélessége a lépcső funkcionális használatát is befolyásolja, hiszen egy szélesebb pihenő lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy kényelmesen megálljanak, vagy akár két irányba is elinduljanak anélkül, hogy zavarják egymást. A pihenő szintjére való felérkezés tehát nem csupán esztétikai kérdés, hanem a lépcső tervezésének alapvető ergonómiai szempontja is.
A kivitelezés során, különösen fém tartószerkezetek alkalmazásakor, a pihenő és a lépcsőfokok közötti kapcsolat kialakítása során ügyelni kell a statikai merevségre. A fém lépcsők esetében a pofagerenda és a konzolos kialakítás lehetőséget biztosít a pihenő szintjének stabil és biztonságos rögzítésére. A fém és fa anyagok közötti kapcsolatnál a megfelelő csatlakozási technikák alkalmazása elengedhetetlen a tartósság és a biztonság érdekében. A fém tartószerkezetek előnye, hogy könnyebbek és erősebbek, mint a hagyományos fa szerkezetek, így a pihenő szintjének kialakítása során a terhelhetőség és a hosszú élettartam biztosítása érdekében ideális választásnak bizonyulnak.
